Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


 

Kedves Látogatóm, érdeklődéssel várom a hozzászólásokat!

 Bosszús vagyok: kinek írom én itt ezeket, ha soha senki nem szól hozzá?

2011. július: Ismét a Szépművészeti. A nyolcak, ez egy XX. század elejei festőcsoport. Hát, nem voltam elragadtatva tőle, láttam már jobbat is a Nemzeti Galériában ebből a korból, a magyar "Vadak"-ról.

Nyaralás. Szlovénia. Csak ajánlani tudom mindenkinek, gyönyörű és rokonszenves ország és még csak utazni sem kell hozzá sokat. Svájchoz hasonló hegyek, vízesések, erdők, kristálytiszta tavak, bizarr helyeken épült várak, csodálatos cseppkőbarlangok és kellemes, vidékies léptékű városok. Az emberek barátságosak, tudnak angolul, az árak nem magasabbak, mint itt. (Persze ők a fizetésükből sokkan jobban élnek.)img_7485.jpg

2010 november: De ha egyszer senki nem adja jelét, hogy olvasná, akkor minek? Budapesti Bábszínház: Az ember tragédiája. Csak ajánlani tudom a budapestieknek vagy környékieknek. Bájos, humoros, nem fárasztó, visszaadja a mű mondanivalóját, öröm hallani a rengeteg szállóigét, a bábok változatosak, ötletesek, a színészek ügyesek és lelkesek. Középiskolás diákoknak, akiknek olvasva nehéz, segíti a feldolgozást. Ráadásul nem is hosszú, mindössze két órás. 

Kedvenc Szépművészeti Múzeumom: Klimt és az osztrák szecesszió (erről még nem tudok nyilatkozni, mert csak felületesen láttam, annyira nem ragadott meg) és Botero,  na ez hihetetlenül bájos. Duci, kövér figurák Kolumbiából Dél-Amerikából (vagy Közép?-bocs) , még a macskák is dagadtak, egészen különleges, sajátos, pofonütjük a közízlést képek, köztük hagyományos európai műalkotások parafrázisai is, bennük a vidám mulatozás, de inkább csak látszólagos vidámság, valójában üresség, anyagi és szellemi szegénység, másnak mutatjuk magunkat, mint akik vagyunk, és mi magunk se tudjunk, kik vagyunk. Itt a múzeum honlapja, nézz be, kedves olvasó, illetve keress rá Botero-ra a google képei között. Vagy lehet, hogy csak a gömbölyded testalkatúakat vonzza ez a faramuci világ?

http://www.szepmuveszeti.hu/web/guest/articleview?mi_layout_id=29.30&mi_article_id=732 

2010 június:  Budavári labirintus:  Na ennek semmi pénzért nem fogok reklámot csinálni! Egy nagy nulla! Pénz- és időkidobás, semmivel nem jelent nagyon élvezetet, mintha a társasházamban a kazán és a volt szenespince közti utat járnám be. Viszont az egyik kijárattól pár méterre elhelyezkedő Sziklakórház  valóban tartalmas, érdekes, újszerű, különleges látnivalót kínál, boros belépődíjért! (3000 Ft!)

2010. április: Tutanhamon kincsei - legalábbis tökéletes aranyozott másolatban - a Vam Design Centerben a Király utcán.  Gyönyörű! Tán még visszamegyek, ha már az eredetiket nem láttam. Érdemes megnézni, siessetek! De jól megkérik az árát!

Francia festészet a Szépművészetiben. Na ez csalódást jelentett, az 55-ből mindössze három olyan kép volt, ami megragadott.

2010 január 11: Kicsit ugyan visszamenőleg. Botticelli... reneszánsz festészet kiállítás a Szépművészetiben. Nekem nem volt elég reneszánsz vagyis világi. Sokkal inkább középkori vallásos festészet, és az nem az én világom. Úgyhogy ez csalódást jelentett. Bár a Hermelines (vagy menyétes?) hölgy némiképp kárpótolt, különösen, hogy a Krakkóban töltött kedves, élménydús napokat idézte fel.

Szecessziós bútorok Iparművészeti. Kedvenc stílusomnak, a finomvonalú, kacskaringós, bájos szecessziónak nyomát se láttam.Úgy nézett ki az egész, mintha a múzeum pincebeli raktárát felhozták volna az első emeletre. Önmagukban, "szövegkörnyezet" (bocs, nyelvtanár vagyok) nélkül, csak odalökve egy-egy főleg szekrény, illetve székek, karosszékek, egyáltalán nem mutatott, egész szobabelsőket kellett volna bemutatni, de azokból legfeljebb csak képeket láthattunk. Stílusuk pedig sokkal inkább a magyar paraszti világot idézte, mint a finom városi polgári szecessziót. Habár ilyenkor a vendégkönyvek tele vannak áradozással, hogy köszönik szépen ezt a csodálatos kiállítást, de ezt én inkább némi sznobizmusnak tudom be.

 

2009 június:  Budapesten a Kogart Galériában Magyar impresszionista festészet. Igazán szép, ajánlom mindenkinek, aki szereti ezt a kort. Viszont a Nemzeti Galéria-beli hasonló kiállítás (Művészház) nem volt rám különösebb hatással, semmi különleges mű.

A dicsőséges tavaszi hadjárat emlékére két kiállítás, egy eléggé pici kamara a Nemzeti Múzeumban és egy nagyobb szabású, tartalmas, történészek magángyűjteményeiből való tárgyakkal a Budapesti Történeti Múzeumban. Ide amúgy is érdemes eljönni, gyönyörű gazdag gótikus és reneszánsz maradványok láthatók a volt királyi palotából.

2009 május: Megnéztem a szkita kiállítást a Nemzeti Múzeumban, hát nem voltam elragadtatva tőle azért a 2000 forintért. Nagyobb darabok alig-alig voltak, a kicsi érmék pedig nem valami látványosak.

Mozi: Álom.net. Az istenért, csak ezt ne! Valami borzalom! 50 percet bírtam, de azt is csak azért, mert egyedül voltam a moziban, csak nekem levetítették a filmet, és nem akartam udvariatlan lenni. Szélsőségesen tehetségtelen amatőrök, bugyuta, minden realitást nélkülöző történet, teljesen természetellenes párbeszédek, tömény unalom. Botrány! Eszébe ne jusson senkinek megnézni!

2009 április: Rég jártam erre. Télen nem szeretek kimozdulni otthonról. Kiállítás: Diana hercegnőről. Aki szereti, az megnézheti, kb egy órás program a gyerekkori tárgyairól: játékok, levelek, napló, az esküvői teljes felszerelése, hatalmas ruhatára, jótékonysági tevékenységének bemutatása, végül a temetése, mindez számos filmrészlettel is illusztrálva. Csak a belépő ne lenne olyan drága, hétköznap 3000, hétvégén pedig 4000 Ft! Május elejéig látható Budapesten.

Filmek: A Fenyő Miklósról szóló film (Made in Hungária) aranyos, szórakoztató.

Mai "élményem" viszont a Gettómilliomos, nem tudom, mire kapta a nyolc Oscart, én egyet se adtam volna neki. Olyan naturalista, hogy egy valamirevaló horror a nyomába se lép, az egész teljesen valószerűtlen, de mesének nem elég kellemes. A főhős együgyű, naív, az összes többi - na jó, a csajt kivéve, velejéig romlott, aljas, az életben azért nincs ilyen szélsőséges tömény gonoszság. Izgalmasnak, érdeklődést fenntartónak se mondanám, jónéhányszor megnéztem közben az órámat. Hihetetlen indiai nyomor, egy magyar cigányputri ahhoz képest bálterem. Közben meg mégiscsak egy szirupos Hollywood. Egyáltalán nem hagyott kellemes emléket bennem, nyomasztó, humortalan. Senkinek nem ajánlom. Az Oscarok talán csak a szegény Indiának szólnak az őt lesajnáló gazdag Amerikától. Aki  mégis megnézte-nézi, és tetszik neki, annak itt a lehetőség a hozzászólásoknál vitatkozni velem. Legalább valaki hozzá(m)szól...

2009. január: Valami Amerika 2 nagyon jó, de aki az elsőt véletlenül nem látta volna, az azzal kezdje, mert különben nem teljesen érthető.

2008 október: A Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban is van kiállítás a reneszánsz év alkalmából, de nem egy nagy szám, nem különösebben érdemes megnézni. 

2008 május: Gulácsy a Kogart Galériában. Hát, nézze, aki szereti, rám nem volt semmilyen hatással, csak azért mentem el, hogy tudjam, ki is ő.

2008 április 27.  A reneszánsz év további 2 kiállítása: a Beatrix hozománya az Iparművészeti Múzeumban  és a Mátyás öröksége a későreneszánsz Magyarországán címen futó. Az előbbi elég kicsi, szép, de nem túl megragadó, az utóbbi kifejezett csalódás volt, a Mátyás nevet legfeljebb látogatócsalogatóként használhatták, mert a híres márványdomborműpáron kívül semmi köze se volt a királyi párhoz. Inkább egyházművészeti illetve korabeli (meglehetősen tágan értelmezve azt a kort egészen a XVII. század végéig) alkalmazott művészeti kiállításnak nevezném, persze a kiállított tárgyak - kódexek, szőttesek,serlegek - csodálatosak, csak tudnám, mért mondják rájuk, hogy reneszánsz.

Viszont, ha már ott voltam a Galériában, megnéztem a Moholy Nagy László korai tevékenységét bemutató tárlatot. Moholyról eddig a nevén kívül semmit se tudtam, de most már bátran ajánlhatom mindenkinek, aki kedveli a magyar avantgardot; Moholy mellett néhány más művész munkáival is találkozhat.

 

 

2008 március 28.  A reneszánsz év jegyében Mátyás kiállítás a Budapesti Történeti Múzeumban: mestermunka, mindennel, ami kell, de őszintén megvallva, talán a korom okán, nem jelentett már óriási élményt, nem tett hozzá semmit ahhoz, amit eddig tudtam vagy láttam. A Széchényi Könyvtárban a Vitéz János kódexeit bemutató tárlat újra ámulatba ejti az embert: hogy tudtak ilyen aprólékosan, ilyen precizitással ilyen színes gyönyörűségeket alkotni! Találtam egy szimpatikus és tanulságos Janus Pannonius epigrammát eredetileg ugyan Vitéz Jánosnak  címezve, de mai szemmel nézve önmagukat mások érdekében feláldozó háziasszonyok okulására. Szabó Magda fordítása, a mitológiai utalásokat kihagyom.

"Nappalon, éjjelen át mért küszködöl oly szakadatlan?

Oh, atya, kit sohasem hagy lenyugodni a gond. (...)

Élvezed azt, hogy nem jut percnyi időd se pihenni,

És örökös gond közt várod öregkorodat?

Nincs e világon mit meg nem rokkant a törődés,

Még te se vagy vasból, téged is őröl a kor (...)

Míg másokra ügyelsz, ne feledd hát önmagadat sem,

Úgy élj társaidért, hogy bele majd te se halj!"

 

Mellesleg vagy nem mellesleg a könyvtár nem kevésbé szép épületében is körülnézhettem. Egy praktikus megjegyzés: a belépők ára elég borsos /1600 ill. 1000 Ft, pedagógusoknak ingyenes (!)/, de ki van írva, hogy aki az egyik kiállításra megvette a jegyét, annak a másik háromra 25% kedvezményt adnak.

 

208 február   Mielőtt megnéztem a hatalmas, gazdag Vaszary János kiállítást a Nemzeti Galériában, nem tudtam róla semmit. Most viszont már kifejezetten szeretem ezt a rendkívül termékeny művészt. Sokarcúságát mutatja, hogy a templomi dekorációktól a kiváló jellemábrázoló falusi zsánerképeken, egy kontúrvonallal megrajzolt kifejező női portrékon, dekoratív szecessziós reklámokon és sötét háborús tudósításokon át a világváros Párizs és a Dunapart színes látványosságán át a legváltozatosabb képekben gyönyörködhetünk. (Már nem sokáig, mert február 24-én bezár!)

A Zichy - kiállítás is szép, érdekes, hogy Oroszországban is magyar tudott maradni ez az európai színvonalú festő, grafikus, és a magyar irodalom kincseit (Arany, Madách stb) éppúgy illusztrálta, mint az oroszokat.

Vlagyimir Viszockij (Владимир Высоцкий) rajongói megnézhetnek egy kis kamarakiállítást egy magángyűjtő tárgyaiból (lemezek, kéziratok) a Petőfi Irodalmi Múzeumban.

Aida - a székesfehérvári színház vendégjátéka, nem Verdi, hanem Elton John. Felejthető, bár Oláh Ibolya makrancosan önmagát adó előadásmódja érdekes.

Reneszánsz panoptikum a Váci utcában : 1800 Ft a belépő, annyit nem ér, de kellemes. Szép ruhák, korabeli zene, informatív kísérőszövegek

A Pál utcai fiúk a Petőfi Irodalmi Múzeumban: nagyon aranyos, hangulatos, gazdag kiállítás

Casting: Nagyon kedves film, kicsit szentimentális, de mondjuk inkább úgy, hogy érzelemgazdag. Kern András kiváló, Oláh Ibolya tehetséges, és mindenki más is remekül játszik benne, a régi számokat öröm volt visszaidézni élvezetes előadásban. Nem annyira a fiataloknak, mint inkább a 40-es, sőt 50-es generációnak javaslom.

Szép volt Hundertwasser színes, kacskaringós, körös-házikós-ablakos mesevilága, sajnos aki lemaradt róla, az  itthon már nem élvezheti, de Kandinszkij vonalai, színei, formái még egy pár napig megvárják. De tényleg csak egy pár napig!

Akinek sok pénze maradt meg így karácsony után, annak figyelmébe ajánlok egy  6 kötetből álló sorozatot a Scolar Kiadótól: Történelmünk az égből nézve. Az A4-esnél kicsit kisebb könyvoldalakon lévő igen látványos fényképeket négyszeresükre lehet kihajtogatni. Az egyes kötetek: Ősi korok építészeti csodái, Katedrálisok, templomok és mecsetek, Paloták, villák, kastélyok, Erődök és várak, Kertek és tájak, XX. századi építészet.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Lehet, hogy a művészetrajongók meg fognak vetni, magam is az vagyok, de A Mediciek Firenzében illetve a Szépművészeti Múzeumban nem volt rám különösebb hatással, inkább unalmasnak találtam. A korai reneszánsz sokkal inkább a középkorra emlékeztetett, annak a festészetét pedig nemigen szeretem. Nem találkoztam olyan megragadó emlékezetes szépségekkel, mint ugyanebben a múzeumban annak idején a  Zsigmond vagy Van Gogh kiállításon. Aki el akar menni, annak mindenesetre azt ajánlom, hogy ha tud, hétköznap menjen, mert egész más a hétvégi tömegben próbálni odaférni a látnivalókhoz, mint a hétköznapi elviselhető látogatottság alatt.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

tervek

(majdnemvén, 2009.12.30 23:24)

nem hangzik rosszul! én egyiken se voltam, csak hallottam pl a láthatatlanról, olyantól aki ott volt.
Köszi hogy meglátogattál :)
Neked is BUÉK!

Kedves Majdnemvénnek

(laptulaj, 2009.12.28 20:24)

Terveim vannak, úgyismint Láthatatlan kiállítás, CSI, bár azt se tudom, hogy a tévésorozatot eszik-e vagy isszák, (majdnem)óegyiptomi kincsek, szecessziós bútorművészet az Iparművészetiben, majd beszámolok, most hogy már van kinek. Virág Judit 121 legszebb magyar képét mostmár legfeljebb csak könyv formájában ajánlhatom, de az nem épp pénztárcabarát. Valóban akadt jónéhány darab, amelyik méltó volt e címre.
Nem lankadó érdeklődésedért cserébe én is megnéztelek töviről hegyire kavicsostul (szépek), Gaudistul, égetett kerámiástul, hastáncostul, Mikulásostul. BÚÉK!

www.majdnemven.eoldal.hu

(majdnemvén:), 2009.12.22 08:23)

Nálam is a barátok szóltak csak eddig hozzá. Jó az oldalad, a címe miatt kattintottam rád. amikor nézegettem a blogokat itt az eoldalon.
A kiállításokról írhatnál külön bejegyzéseket és akkor látszanának egyenként. Jártál vmi jó helyen mostanság?
Tudom, egyelőre fázunk :)
Ha addig nem jársz erre, szép ünnepet!

pille3@freemail.hu

(nyanyalaptulajdonos, 2009.12.20 21:40)

Hát, nem. Elvette a kedvemet, hogy 2 év óta Te vagy az első hozzászóló. Hidegben különben sem kultúrálódunk, csak fázunk.

szia

(egy másik nyanya :), 2009.12.12 12:53)

Szia, erre jártam, gondoltam, írok egy hszt :) Nézed még a blogodat?